Mossa, ha büdös!

2010.12.07. 12:28

Nekem második vizsgaidőszakot tojt a télapó. Rosszabb mint az előző, akkor nem volt vizsgám. Most meg egész napon át tanulnom kell. Mikor a nyáron a tárgyakat felvettem arra a hibás megállapításra alapoztam, hogy ˝Cserediákot nem buktatnak meg˝.

De.

Az első angolóra (2x45 perc) azzal telt, hogy igényesen szerkesztett diákon végignéztük az elmúlt hat év bukási statisztikáját. A rommádizájnolt ppt-n a diák cigánykerekezve követték egymást, egy levél Daedalon kellett hozzá, hogy végig bírjuk nézni. Tortadiagramok, százalékok, meg korrelációk a cserediákok Ryanairral Koppenhágába való félévközben utazásainak hajlandósága és későbbi bukása között. Tudományos igényű prezentáció annak a közlésére, hogy vért fogunk izzadni. Hozzáértő kézzel is legalább egy délután összeállítani ezt a prezentációt, mondja nekem valaki, hogy nem okoz örömet a tanároknak a buktatás! Nem tudom miért kellett 50 diákot berendelni reggel nyolcra, hogy megmondják nekik: több mint a felük megbukik. Cserediákoknak szánt írott angolról van szó, de sokszor úgy éreztem, natív oxfordiak is rossz helyre ikszelnének a vizsgán. Egy hónapja  már az esélytelenek nyugalmával látogatom az órákat. A sokadik próbavizsgám aljára a lapról lelógó karó mellé az alábbi volt írva:

Fair attempt! (Próbának nem rossz.)

Nem is annyira szeretem a brit humort.

Nem törtem le, továbbra is járok az órákra. Nap mint nap megerősítést nyer bennem, hogy az angol nyelv nélkülözhetetlen a mai világban, lásd a címkét a pulóveremben.

A bejegyzés trackback címe:

https://czibereblog.blog.hu/api/trackback/id/tr662499272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása