Mikor beköltöztem Szergejhez, sok dolga volt nem vezetett körbe a környéken rendesen, de még a lakásban sem. Így történhetett meg, hogy megkóstoltam a mosogatószert vagy, hogy a következő héten találtam egy második WC-t a lakásban. Mosógépet viszont sehol, vettem egy vödröt és azóta is abban mosok.

A környéken lakók nem tartanak mosógépet, hülyék lennének, hiszen huligánköpésnyire minden háztól van egy mosoda ipari mosógépekkel, szárítóval. Az ajtó mágneskulccsal nyílik, majd egy számítógépen az ember foglal magának időpontot  a naptárban. Később visszajön a szennyesével, és jelentkezik mosásra, amikor kinyílik az ajtó a mosógépekhez. Ezen lehidaltam. Ahhoz is egy alapfokú ECDL vizsga kell, hogy az ember a vonalkódot kiszedje a gatyájából.

Mikor először szétnéztem, elakadt a szavam. Szergej kérdezte, hogy láttam-e már automata mosógépet, vagy mitől vagyok így felvillanyozva? Legyintettem, és csak mondtam, hogy nézzen szét! Sehol egy graffiti, sőt még külön is vannak gyűjtve az elhagyott fél pár zoknik, meg öblítők, hátha a gazdája visszajön érte. A magyaroknál meg ami nincs lebetonozva, azt szétlopják. Nem akarom adni nagyon a nyugdíjast, engem nem zavar otthon, hogy a graffiti miatt nincs kilátás a vonaton. Ha fűtés és világítás sincs, inkább.

Nem azért van itt kolbászból a kerítés, mert sok pénzük van, hanem mert megbecsülik a meglévő keveset. Kenhetjük a rossz dolgokat a léha etnikumra otthon, de ennél szerintem összetettebb a dolog. Van itt is éppen elég szerecsen meg kulimájszos, akik meg a svédek szerint léhák. Voltam már egyedüli fehér ember a pályaudvarra tartó buszon (a sofőrt is beleszámítva). Itt mégis működik a dolog.

Nekem második vizsgaidőszakot tojt a télapó. Rosszabb mint az előző, akkor nem volt vizsgám. Most meg egész napon át tanulnom kell. Mikor a nyáron a tárgyakat felvettem arra a hibás megállapításra alapoztam, hogy ˝Cserediákot nem buktatnak meg˝.

De.

Az első angolóra (2x45 perc) azzal telt, hogy igényesen szerkesztett diákon végignéztük az elmúlt hat év bukási statisztikáját. A rommádizájnolt ppt-n a diák cigánykerekezve követték egymást, egy levél Daedalon kellett hozzá, hogy végig bírjuk nézni. Tortadiagramok, százalékok, meg korrelációk a cserediákok Ryanairral Koppenhágába való félévközben utazásainak hajlandósága és későbbi bukása között. Tudományos igényű prezentáció annak a közlésére, hogy vért fogunk izzadni. Hozzáértő kézzel is legalább egy délután összeállítani ezt a prezentációt, mondja nekem valaki, hogy nem okoz örömet a tanároknak a buktatás! Nem tudom miért kellett 50 diákot berendelni reggel nyolcra, hogy megmondják nekik: több mint a felük megbukik. Cserediákoknak szánt írott angolról van szó, de sokszor úgy éreztem, natív oxfordiak is rossz helyre ikszelnének a vizsgán. Egy hónapja  már az esélytelenek nyugalmával látogatom az órákat. A sokadik próbavizsgám aljára a lapról lelógó karó mellé az alábbi volt írva:

Fair attempt! (Próbának nem rossz.)

Nem is annyira szeretem a brit humort.

Nem törtem le, továbbra is járok az órákra. Nap mint nap megerősítést nyer bennem, hogy az angol nyelv nélkülözhetetlen a mai világban, lásd a címkét a pulóveremben.