Tegnap hosszas kínlódás után leültem svédet tanulni. Annyira nem volt kedvem hozzá, hogy nagy szenvedésemben előtte csináltam egy bödön levest, meg egy paprikás krumplit, kimostam, megettem másfél tábla csokit és Szergejjel youtubeoztam. Ja, meg üszkve 140-szer nyitottam ki a hűtőt. Ezt a remek szokást Ákostól lestem el vizsgaidőszakban, addig sem kell tanulni míg rájövünk, hogy megint nem nőtt három pizzaszelet a hűtőben. A lejárt szavatosságú dolgok egyébként mind egy nehéz vizsga előtt fogynak el. Egy óra tanulás után hívtak a finnek focizni. Kellett, mint egy falat kenyér.

Mikor visszajöttem 21 mail fogadott. Majdnem mind a blog kommentértesítője. Nem tudtam mihez kötni, de nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki. Aztán megütötte a szemem, hogy az egyik kommentező index címlapot emleget. Naivan felnevettem, és behoztam az Indexet. És ott volt. A rogyadozó kolontári gát és a Sportgéza mellett. Printscreen, az unokáknak alap. Eddig mikor bejegyzést írtam, mindig úgy képzeltem el a közönséget, hogy ülünk a Barossban a harmadikon a Tiborék szobája melletti cigifüstös ablakban, én meg borítom a szöveget. Egy este alatt viszont erre tévedt 4ooo látogató, akiknek a java legalább egyet lapozott, mert tegnap összejött 8400 oldalletöltés is. Ekkora tömeg még a díszteremben sem fér el. Ehhez hangosítás kell.

Fácsén már kilátásba is helyeződött, hogy mindkét kezemen pörgethetem majd a modelleket, meg a Ferrari kulcsot. Lehet így lesz, akkor viszont a modellekkel kicsalogattatok a Rióban a felajzott palimadarakból egy-egy üveges kőbányait vagy tallérost. Ott fogok héderelni minden este, az ikszelgető kopaszok között, a neonfényben meg tanulom a másnapi iránytek laborbeugrót. A ferrarit meg eladom, és minden héten egy arcképnélküli éves bérletet fogok lyukasztani a hatoson, mikor megyek a nyugatiba. Mert egy lord így mulat!

A hangsúly az erretévedetten van. Azon túl, hogy gyermekpornós neonáci blogajánló nincs a címlapon, úgy sejtem a lelke ennek az egész blogdoboznak egy véletlenszám generátor (villanydobókocka). A fenti számok az index látogatottságát dicsérik, tőlem teljesen független. Van viszont 250 feedbe vétel is, ami biztató. Meg néhány ˝dekurvajó ez a blog˝ is. Ez a pár elismerés meg jól esik, mint négy egy jól behűtött sör akármi után.

Tapasztalataim szerint a litván fizikusok az agyuknak nem azt a részét használják a munkájuk során, mint a hétköznapi életben. A hétköznapi rész ugyanis el van csökevényesedve. Ez a gyerek például tökéletesen alkalmatlan mindenféle társadalmi életre. Egy hete, őt is meg Szergejt is meghívtam ebédre. Úgy voltam vele, hogy egy kicsit enyhítek a fagyott légkörön kettőnk között, párszor ugyanis már el kellett küldenem a fenébe, mert nem tudja mi az övé, meg mi nem. Az ebéd elfogyott, tehát olyan rossz nem lehetett. A jófejkedést meg el kell kezdeni valakinek.

Azóta mindig kimegyek, ha szerencsétlenkedik a konyhában, hátha leesik nekem is valami. De nem. Látványosan hümmög, hogy na mit kezdjen ezzel a hatodik konzerves hallal?, mert már nem bírja megenni, egyet meg nem érdemes visszatenni a hűtőbe. Direkt megkérdeztem, hogy finom? Mit eszel? Egy nagy lófaszt kínál meg. Tiszta szerencse, hogy tragikus szakács. Egyszer kaptam tőle egy sültkrumplit. Az egyik vége orvosi szénné volt sütve, a másik meg a nyersességtől azért nem ropogott, mert 20 percig ázott az olajban. Kérdezi milyen. Aha, tehát még nem is evett belőle. Lehet engem használt előkóstolónak, ha nem pusztulok el, akkor ő is megeszi.

Eleve rosszul indítottam, mert tőlem együttérzést várt, mikor kifejtette, hogy csak (!) 540 ezerből kell havonta kijönnie. Mikor felfogtam, hogy nem 54 ezerről van szó, véletlenül kiszaladt a számon, hogy elmehet a picsába, ha ennyiből nem jön ki. Azért ez fagyasztja a légkört. Sokáig gondolkodtam, hogy mennyit kellene vajon keresnie ahhoz, hogy ha már 4 évre kiette a fene a svédekhez, akkor beruházzon egy doboz mosóporba vagy egy liter sütőolajba. Mert az enyémet használni szereti. Biztos tisztább lesz úgy a ruha, meg finomabb a koksz.

A kád feletti szárítóra tereget (tehát nem vesz 4000-ért szárítót, végül is ez a négy év felfogható egy hosszú hétvégeként). Majd rájön, hogy lehet nem a párás svéd klíma miatt szárad a gatyája 2 hétig, hanem mert mikor már éppen megszáradna, én megzuhanyzom és újból csöpög belőle a víz másnap estig.

Mindig is forgott a gyomrom az ilyen fillérbaszó karvalyzsidóktól, akiknek megér 1500 forintot, hogy egy spúr köcsögnek könyveltessék el magukat.

Gondolkodtam rajta, hogy hashajtót teszek a levesébe. De a tökömnek hiányzik, hogy elfogyjon a wcpapírom is..

Ígértem egy posztot mára, de nemrég értem haza a kirándulásból, ami számomra az internettől való teljes elszigetelődést jelenti. Mielőtt nekifoghattam volna az írásnak, megnéztem két indexes videóriportot az iszapárral kapcsolatban, úgyhogy most le vagyok törve, mint a bili füle. Én nem is értem, ezek az emberek hogy bírták ki zokogás nélkül a kamerába nyilatkozást. Annyi biztos, hogy ma nem fogom játszani az agyam, inkább eszek még egy porlevest és örülök, hogy van meleg vacsorám.